Amikor…

 

Amikor már egy kicsit jobban rálátsz az életre, az életedre.

Ilyenkor könnyebb, de egyben felelősségteljesen nehezebbé is válik minden.
Ez a nehézség jó.
A kölcsönhatások felismerésével egyre finomabban közelítesz már az emberek felé, mert észrevettél valami teljesen mást bennük, mint amit a fizikális szemeddel láthatsz. Persze ez még nem állandóan biztosítja a higgadtságodat, de egyre kevesebbszer adod már oda magad dühnek, a haragnak, a féltékenységnek, a hazugságnak és másokon már nem szeretnél átgázolni a saját érdekeid érvényesítése végett.

kép és szöveg Trencsényi Tibor
emtévé