A kabócalárvák mintha nem is e világi lények lennének, érdemes megnézni a rendkívül fura fejformát, a kis, tüskeszerű csápot, már látszanak a szárnyak kezdeményei, valamint jól látható, hogy az ugróláb kezd szépen differenciálódni a többitől. De ami a legszembeötlőbb ezen a másfél milliméteres apróságon, az a giccses karácsonyi világító üvegszálra, száloptikára emlékeztet fonalak sokasága. Ezek nem “szorosan” kapcsolódnak az állathoz, legalábbis olyan értelemben, hogy nem szőrszerű képletek, hanem kiválasztott viasz csupán, ami egy idő után letörik, majd újratermelődik.
Egyelőre besorolás alatt, ha kiderül, melyik faj, és még nincs magyar neve, javaslom a kefeseggű kabóca elnevezést.
kép és szöveg Újvári Zsolt
emtévé
