próza

Minden igazi életben eljön egy pillanat, amikor az ember úgy merül el egy szenvedélyben, mintha a Niagara vízesésbe vetné magát. S természetesen mentőöv nélkül. Nem hiszek a szerelmekben, melyek úgy kezdődnek, mint egy kirándulás az élet majálisába, hátizsákkal és vidám énekléssel a napsugaras erdőben… Tudod, az a dagályos “ünnep van” érzés, mely a legtöbb kezdődő […]

Jó egy okos nővel beszélni, mondják nekem a férfiak, aztán hazamennek az asszonyhoz, aki ezek szerint nem okos annyira. Vagy csak másoknak az, mert ez is lehet, ugyanis, ha elgondolom, otthon nekem sincs más, csak voltál-e anyádnál, és a gyerek a verklivel, a kutyának ki ad enni, és ki csinál kávét kinek, basszameg. Én is […]

Kedves Jézuska, ezen a karácsonyon hadd mondjak én is egy vágyat. Nyakkendő nem kell. Meleg nyakbavaló kendő sem kell. S akármilyen különösen hangzik, könyv sem kell, mert annyi van már, hogy öt élet is kevés lenne, míg elolvasom valamennyit. Nem kell semmiféle emberi megoldás, mert valamennyit ismerem már, s még csak azt sem mondom,hogy teljesen […]

Először az áruházban látta a férfit. A pultnál beszélgetett az eladóval. – Egy fojtónyakörvet szeretnék! – Különböző méretűek vannak – válaszolta az eladó. – Mekkora érzelemhez kell? – Közepes termetű, de elég erős – hümmögött a férfi. – Tudja, hogy működik? Minél inkább feszíti az érzelem, annál jobban fojtogatja a nyakörv. Ezzel gyerekjáték megnevelni! A […]

Való igaz, hogy a végső számvetéskor minden ember egyedül van. Nem számít, hányan veszik körül, lehet bármilyen híres, életének legjelentősebb pillanataiban nagy valószínűséggel magára marad. A születés perce egyszemélyes világ, a halálé szintén. E két legjelentősebb esemény között ott van a könnyek magánya, a változásért vívott harcok, a döntés pillanatai. Ezek azok a helyzetek, amikor […]

Annyiszor elesett bennem a bánat… Karjaid közé menekültem volna, ha nem te lennél búsulásom oka. Táncra perdültünk volna, ahogy szitakötő táncol a tó felett ringva, helyette, tűzvirágból haragot és sértettséget szórtunk meztelen lábunk elé a homokba. Addig húztuk-vontuk magunkkal a múlt törmelékeit, amíg toronnyá nem építettük félelmeinket egymásban. Lehetett volna másként… De hogy adjuk át […]

A barátság a létnek az a köre, ahol az “én” is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül, de a kettő között és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg. Ez a barátság. A barátság a […]

CXLI Szegények közt az a legszegényebb, aki elkótyavetyéli szárnyait, mielőtt megtudná, hogy egyáltalán volt neki, ha nem is repülés céljából, inkább azért, mert akinek szárnya van, csak az marad hűségből a földön. kép Edit Álomvilága emtévé

És egy szónok azt mondta: beszélj nekünk a szabadságról. És ő így felelt. A városkapuknál és tűzhelyetek mellett láttalak benneteket a földre borulva imádni saját szabadságotokat, Akárcsak a rabszolgák, kik megalázkodnak a zsarnok előtt, és dicsőítik, holott megöli őket. Igen, és láttam a templom kertjében és a fellegvár árnyékában, hogy akik közületek a legszabadabbak, szabadságukat […]