Kedves Jézuska, ezen a karácsonyon hadd mondjak én is egy vágyat. Nyakkendő nem kell. Meleg nyakbavaló kendő sem kell. S akármilyen különösen hangzik, könyv sem kell, mert annyi van már, hogy öt élet is kevés lenne, míg elolvasom valamennyit. Nem kell semmiféle emberi megoldás, mert valamennyit ismerem már, s még csak azt sem mondom,hogy teljesen […]

Read more

Volt egyszer egy kollégám, még abban az időben amikor projektekre szerződtem különböző cégekhez, ismeretlen stúdiókba, rövidtávú melókra, vagy otthon dolgoztam. Ez éppen bejárós volt, az az igazi grafikusos amikor a körmére égett a csapatnak a munka vagy az okos rendszergazda nyomdába adás előtt törli az összes fájlt (volt ilyen is) és azonnal elő kell állítani […]

Read more

Először az áruházban látta a férfit. A pultnál beszélgetett az eladóval. – Egy fojtónyakörvet szeretnék! – Különböző méretűek vannak – válaszolta az eladó. – Mekkora érzelemhez kell? – Közepes termetű, de elég erős – hümmögött a férfi. – Tudja, hogy működik? Minél inkább feszíti az érzelem, annál jobban fojtogatja a nyakörv. Ezzel gyerekjáték megnevelni! A […]

Read more

Való igaz, hogy a végső számvetéskor minden ember egyedül van. Nem számít, hányan veszik körül, lehet bármilyen híres, életének legjelentősebb pillanataiban nagy valószínűséggel magára marad. A születés perce egyszemélyes világ, a halálé szintén. E két legjelentősebb esemény között ott van a könnyek magánya, a változásért vívott harcok, a döntés pillanatai. Ezek azok a helyzetek, amikor […]

Read more

Annyiszor elesett bennem a bánat… Karjaid közé menekültem volna, ha nem te lennél búsulásom oka. Táncra perdültünk volna, ahogy szitakötő táncol a tó felett ringva, helyette, tűzvirágból haragot és sértettséget szórtunk meztelen lábunk elé a homokba. Addig húztuk-vontuk magunkkal a múlt törmelékeit, amíg toronnyá nem építettük félelmeinket egymásban. Lehetett volna másként… De hogy adjuk át […]

Read more

A barátság a létnek az a köre, ahol az “én” is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül, de a kettő között és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg. Ez a barátság. A barátság a […]

Read more

CXLI Szegények közt az a legszegényebb, aki elkótyavetyéli szárnyait, mielőtt megtudná, hogy egyáltalán volt neki, ha nem is repülés céljából, inkább azért, mert akinek szárnya van, csak az marad hűségből a földön. kép Edit Álomvilága emtévé

Read more

És egy szónok azt mondta: beszélj nekünk a szabadságról. És ő így felelt. A városkapuknál és tűzhelyetek mellett láttalak benneteket a földre borulva imádni saját szabadságotokat, Akárcsak a rabszolgák, kik megalázkodnak a zsarnok előtt, és dicsőítik, holott megöli őket. Igen, és láttam a templom kertjében és a fellegvár árnyékában, hogy akik közületek a legszabadabbak, szabadságukat […]

Read more

Lassan nyitottam ki a szemem. Az ablakon beáradó éles napfény, még bántott. Az álomból lassan tért vissza a tudatom. Egy pillanatra visszacsuktam, és elmerültem az ismerős, hangok és illatok keltette érzésekben. A hullámok, semmihez sem hasonlítható, sziklákon megtörő morajlása, az eukaliptusz illatot hozó, Afrika felől fújó meleg szél, és az utcákon zsivajgó gyerekek nevetése a […]

Read more

Nézem a világot magam körül és az abban történő eseményeket. Keserédes nevetés és kétségbeesés fojtogatja a torkomat. Nem volt ez eltervezve és direkt sem készültem rá, de az élet így hozta. Neki kell állnom írni. Nem szeretek ötlet, ihlet, vagy társaság nélkül alkotni, így meghívtam magam mellé a segítőimet, időn és téren keresztül, hogy tudjak […]

Read more