régeni jános

A világháló, mint egy virtuális Camino, úgy fut a lábam alatt, hogy kapkodnom kell a levegőt, akár, ha hegynek felfelé szaporáznám a lépteimet. Reklám, hírek, szépségápolás, társkereső, gyógyszerhirdetés, önmegvalósítás, és sok más elváráshalmaz, mely azt próbálja tűpontosan meghatározni, hogy mit kell tennem, ennem, szednem, szívnom, tolnom, hogyan kell viselkednem, pártválasztanom, vagy öltözködnöm, és persze kinéznem […]

Csúfondáros egy hang volt. Olyan hang, amit jó ideig nem felejt el, az embernek a fia. Aztán néma csend. Csak a baszk erdők, megszokott neszezései, halk szöszmötölései telítették meg, a ködös reggelt, ahogy a vékonyka, hegynek forduló ösvényen dermedten megálltam ijedtemben. Majd a lassan folydogáló csendet, eltörő üvegcserépként törte meg újra, az a mindent megrepesztő, […]

Állok az idegen folyosón, egy új munkahelyen. Nem először történik meg velem, és valószínűleg nem is utoljára. Kezem az ajtó kilincsén pihen nem tudva, hogy ismert, vagy ismeretlen percek állnak előttem. Az élet sokszor sodor elénk hasonló szituációkat, hogy ellenőrizze megtanultuk-e, a leckét, vagy, hogy új utakat, lehetőségeket mutasson. Minden új kezdete, és minden régi […]

Az erdő vad zöldje, aranylón, hűvös köpenyként borult rám. Annak ellenére is elámultam a szépségén, hogy már hetek óta barangoltam az északi hegyek között. Megálltam szusszanni egyet a meredek ösvényen, mintha minden a legnagyobb rendben lett volna, de már órákkal ez előtt megéreztem, hogy valahol eltévedtem. Jobbomon az óceán, próbáltam ellenőrizni, de ezt is csak […]

A dobozka tartalma, úgy ömlött ki elém a szoba padlójára, akár az idő, vad, és megállíthatatlan áradata. Szemfényvesztő pillanatok peregtek le sorban, a papírok, jegyzetek tömkelegével keveredve össze, időben és térben lent a földön. Véletlen volt csupán, vagy így kellett lennie? Már nem emlékszem. Befedte az idő lassan szálldosó, áttetsző pora, bár, jelezném, hogy, sem […]

Szeretek észak felé menni. Mintha a természet minden apró rezdülése is megváltozna. Megváltoznak a fák, a bokrok, az erdei rigó füttye a réteket övező rekettyés fölött. Az ég, kéksége vetekedik a tengerek színével, és az esőre gyülekező komor fellegek, setét estét idéznek fölénk, a derűs délutánokon. Átalakulnak az árnyékok, és az ezüstös túlvilági déli fényeket, […]

A hajnal első napsugarai, úgy vágódtak a szemembe, akár a penge, a túlérett görögdinnyébe. Még talán hangja is volt, vagy csak képzeltem, ahogy a narancsos piros fényár rám tört, és szétömlött a horizonton, a felhők felett. Hunyorogva néztem ki, a gép tojásdad ablakán, ahol a ködfellegek, úgy suhantak el előttem, mint életem apró másodpercei, majd […]

A hajnal terjengő ködfala, csak nagyon lassan, óvatosan oszladozott. A szürkén magasodó fák, fenn a domb tetején, oly méltóságteljesen bontakoztak ki a felhőszerű párából, mintha illetlenségnek vélték volna megmutatni önnön valójukat, a komótosan kelő Napnak. A házam ajtajában, a nedves falnak dőlve álldogáltam, fázósan figyelve, hogy bontakoznak ki a kert formái, a színek hogyan nyernek […]

Sokszor indultam már haza. Volt, hogy rövidebb, volt, hogy hosszabb idő után tértem vissza, de eleddig sohasem gondolkodtam mit is jelent a hazatérés. Mit jelent, ha mélyen belegondolok a szó jelentésébe. Egy kínai bölcs szerint, az ember hazája ott van, ahol a szíve. Talán ez lenne az ildomos alkalom, hogy felboncoljuk ezt a furcsa, virtuális […]

Nem vagyok szent, sem prűd lélekbúvár. Nem szeretném megváltani a világot, sem arról prédikálni, mi a helyes. Csak figyelek. Gondolkozom nap, mint nap. Meghallgatok ezt, azt. Tudom, felgyorsult és furcsa világban élünk, itt a huszonegyedik század elején. Talán éppen ezért ötlött eszembe a minap egy régi intelem, hogy hogyan kellene, jól és helyesen élni. Persze […]