Tavaszi Nap-Éj Egyenlőség

 

A tavaszi Nap-Éj Egyenlőség Kikelet havának 21. napjára esik, azaz március 21-ére.
Csillagászati számítások szerint ez a tavasz azon napja mikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú.

A népi felfogás szerint a világegyetem középpontjában az ember áll.

A látható, és érzékelhető világot magához méri. A talpa alatt a föld, alatta mélyen a földalatti világ (alvilág, alsó világ). Fölötte az ég, a felső világ (mennybolt, égbolt). A mennybolt, ami az égitestek, égi jelenségek helye. Kettő között a földi világ, az ember és más lények világa.
Az ember már az idők kezdete óta kémleli az égen zajló eseményeket, az égitestek mozgását, légköri változásokat, és jellegét. Saját életét reá vetíti a két világra (égi, földi) Így teremtvén rendet az elméleti bizonytalanságban.
Túl ezeken, a magyarázatokon kialakított rendben a természet mozgásáról, történéséről pontos megfigyeléseket tett s ezeket évszázadokon (évezredeken) át nemzedékről nemzedékre megőrizte, átadta, hagyományozta.
Az égitestek meghatározott pályán járják be az égboltot.
Bizonyos égitestek állandó társulásban jelennek meg az esztendő különböző szakaszaiban.
A Nap télen alacsonyan, nyáron magasan száll, ezáltal télen rövidebb, nyáron hosszabb utat tesz meg.

A múlt embere teljesen beleillesztette magát a körülvevő világba, ez a világ mutatott neki példát mindenben.

A természetből merített sok dolgot, amit a saját, illetve a közössége szolgálatába állított. A rég múlt embere együtt tudott működni a természettel, amitől a mai világ igen elkanyarodott.
A évkör változásait üneppel köszöntötték.

Az évszakok változása – tavasz, nyár, ősz, tél – az élet körforgását is jelzi.

Reinkarnáció (tél), születés (tavasz), élet (nyár), halál (ősz).
A nap fázisai: éjjel, reggel, nappal, este.
Az elemek: levegő, tűz, víz, föld.
A Hold arcai: holdfogyatkozás, növekvő hold, telihold, fogyó hold.
A fő égtájak: Észak, Kelet, Dél, Nyugat.
Az óra járásával megegyező irányba forog a Nap kereke, az örök körforgás jelképe.
Az élet útja: formálódás, születés, élet, halál.

A kör négy küllője:

Téli Napforduló
Tavaszi Nap-Éj Egyenlőség
Nyári Napforduló
Őszi Nap-Éj Egyenlőség

Cél az örök körforgás, a teljes megvilágosodás, a folyamatos fejlődés, eggyé válni Istennel, hogy visszatérhessünk az örvénylő kör közepébe, az elfelejtett világba az égig érő fa csúcsához, mely a kör közepén áll időtlen idők óta.

szöveg Sziránszki Regös József
kép Dávid Júlia

emtévé