Tétova mozdulat anyám felé

 

döcögös gyerek lettem
épp újra felnövök
egyedül, nélküled…
sejtemben a sejt
arcomon a mosoly
könnyemben az éltető erő
mozdulatom minden hajlása eléd borul
szeretni a végtelenig,
a végesből lopott embeségem pillanataival…

kép és szöveg Bélay Krisztina
emtévé