És ti, akik fentről figyeltek, és vigyázzátok minden léptemet, hozzátok szólok. Legyetek velem, ez út alatt is. Ti kik tudjátok és látjátok minden rezdülését a lelkemnek, kérlek, segítsetek, és vigyetek igaz, és jó útra engem most is. Köszönök nektek mindent, mit eddig kaptam, és kérlek titeket, hogy lépjétek ti is meg minden léptemet majd, ott […]
Read moreHogy hangulatok? Igen. Picit talán teátrális módon, de ragaszkodok ehhez a kifejezéshez. Szeretem ezt a szót és dédelgetem is, a saját életemben. Hangulatok irányítanak hitem szerint, engem és minket, a pillanatokban, a döntéseinkben és életünk oly sok, ingatag, vagy szilárd talaján. Hangulatok, amiket érzetek, és mély, vagy sekélyebb érzések táplálnak. Ezzel kezdtem, és ezzel is […]
Read moreHelyszín: a konyha. Félig nyitott ajtaján, felirat: IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! Alatta, újabb felirat: SZOCIÁLIS HELYiSÉG Hely. Hely-telen. Kissé szűkös, levegőtlenségig zárt rendszer. Idő. Realatív. Van úgy, hogy órákon keresztül nem mozdul, csak áll némán. Gondolatok. Szárnyalnak. Már ha a plafon, és az örökké üvöltő elszívó, nem állja útját. Események. A normális, és az őrület határán. […]
Read moreHosszú, néma, soha elmúlni nem látszó, ólmos pillanatok. Vannak, voltak és lesznek is. Ezek a pillanatok, olyan erővel nehezednek ránk, akár Atlasz nyakára és a vállára, az elhordozott földgolyó, tehetetlen súlya. Elnyomnak, megbénítanak, görcsössé rombolnak, úgy, hogy érzékek alattivá válok tőlük, és ilyenkor képtelen az ember fia, bármely cselekvésre és értelmes gondolatra. Aztán, ezek a […]
Read more– Mit parancsol? – nézett rám a kocsmáros, unottan ásítozva, a délutáni álmossággal küszködve, miközben a pultot törölgette, egy kétes tisztaságú nedves konyharuhával. – Una cortado porfavor. Dobáltam felé, a spanyol-portugál szavakat keverve, miközben elgondolkodtam, mikor is kedveltem meg a bivaly erős, rövid, és sűrűn csordogáló, keserű, feketekávét. Mindegy is, a lényeg, hogy finom. Hely: […]
Read more– Maga szexuálisan aktív? – Nem, én csak ott fekszem. – Mikor van a születésnapja? – Július tizenöt. – Melyik évben? – Minden évben. – Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját? – Igen. – És milyen módon befolyásolja a memóriáját? – Nem emlékszem. – Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani valamiről, amit elfelejtett? […]
Read moreNémán üldögélek a kihalt iroda, dohos levegőjét masszírozva szét a testemen, és magam körül. Úgy terpeszkedek a bőrkereveten, a kétségek között, akár a megilletődött tyúkanyó, a kihűlt tojásain, miután a kert egyetlen kakasa, méltatlanul erőszakolta meg. Számban a nyál, az elfogyasztott édeskés ital ellenére, megkeseredve folydogál a garatom felé. Nemszeretem érzések röpítenek magukkal, kényelmetlen útjukra. […]
Read moreEgy tapasztalatlan, Frank nevű chili-kostoló feljegyzései, aki Ausztráliából tett látogatást Durban-ben, Dél-Afrikában. Nem régiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak választottak ki egy chili főzőversenyen. Az eredeti bíró megbetegedett az utolsó pillanatban, én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál, és a sörös sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két helybeli) […]
Read moreÉletét az ember kapja. Létének helyét az életben – minden befolyástól mentesen – magának kell megválasztania. És maga is választja meg aszerint, hogy önmagát mire tartja méltónak. Így függ össze az egzisztencia valódisága, a szabadság, a becsvágy, a halhatatlanság ideál. Amitől az ember a pszeudo (hamis) egzisztenciában megretten, elsősorban nem az élethazugság, hanem a silány […]
Read moreVidám énekem, jókedvűen száguldott a Galicia erdőben, olykor a fák mohos törzsének ütközve, majd kacagó gyermekként suhant tovább, hogy végleg elnyelje a kósza aljnövényzet. Nemcsak a dalom, én is vidám voltam, már hosszú napok óta. Akár egy örvény, úgy szippantott magába, repítve hegyeken és völgyeken át. Oly sokszor voltam komor, vagy gondokkal terhes az elmúlt […]
Read more