döcögös gyerek lettem épp újra felnövök egyedül, nélküled… sejtemben a sejt arcomon a mosoly könnyemben az éltető erő mozdulatom minden hajlása eléd borul szeretni a végtelenig, a végesből lopott embeségem pillanataival… szöveg Bélay Krisztina kép Bélay Andrea emtévé
Read more
Hetek óta motoszkál bennem az kérdés, hogy életem dereka mitől is sajog? Igazából nincs semmi okom a panaszra. Van otthonom, munkám, kenyerem, gyermekem, szüleim, testvéreim. Szigorú számadásra szólítottam fel magamat. Tagadhatatlan, hogy öregszem. Sokmindent másképpen látok. Ez a kor előrehaladásának járuléka. Ha nagyképű akarok lenni, hívhatjuk életbölcsesség kialakulásának. Vitathatatlan, hogy a világ is megváltozott. Szükségszerű, […]
Read more
Néha csak a csönd, néha a szó, néha csak az érzés… megérint leül továbbmegy csak emlékezni tudsz rá hogy volt hogy van hogy lesz kép Pataki Takács Edit emtévé
Read more
Furcsa telek vannak. Hó nélkülek, melegek, esősek. Korán sötétedik, és nehéz emlékezni a nyári estékre, amikor hirtelen hullik le a csillagpalástos este. Lelkünk fényre vágyik. Fényre és melegre. A lámpafénybe burkolózó szobában álmodozva várjuk az ünnep melegét, és nézzük a kedves díszeken tétován megcsillanó gyetyafényt, miközben lasssan ünneplőbe öltöztetjük a lelkünk… szöveg Pálfalvi Dorottya kép […]
Read more
Minél többet írjuk le a rosszat annál jobban rögzül, s minél többet írjuk le a jót, annál jobban rögzül. Érdekes ez a felelősségünk, mit rögzítünk. Olvasom az írásokat a virtuális világban, megdöbbenek, hogy mennyire a rossz érzésekre van kihegyezve a ceruza manapság, a negatív szavak csak úgy tolonganak, a bárányokkal táncolók farkasokkal hallgatnak, a hazug […]
Read more
Mostanra csendesedett el a nap körülöttem, az a pár csepp eső is halkan és megnyugtatóan szemerkél és kopog a napernyő vásznán a fejem felett. Jó itt a kertben, előkerestem a még reggel készült fotókat és jó érzéssel adom át magam a képzelőerőmnek, szárnyalok múlt és jelen között. kép és szöveg Edit Álomvilága emtévé
Read more
Szeretek kora reggel kiülni a kertbe a cseresznyefa alá. Szeretem a kertnek ezt a pontját. Ha tehetem itt iszom meg az első kávémat, vagy csak úgy üldögélek és figyelem, hallgatom a kert zizegéseit vagy a távolabbi hangokat, a galambok szárnycsapkodásait, egy motorkerékpár halk berregését, a murván lépkedő bácsi cipőjének csoszogó hangját, vagy csak ahogy lehullik […]
Read more
Vannak olyan napjaim, mikor mindent szépnek látok, és lencsevégre akarok kapni, s “szétszórnám” a látványát a Világba… Én abban hiszek – s talán minden hét, bármely napján alkalmazhatnánk is, ha elég tudatosak lennénk önmagunkkal szemben -, hogy az akaratunk és erőnk teszi az energiákat pozitívvá vagy negatívvá. Hiszen tény hogy a létező energia bennünk van, […]
Read more
A szépség mindenütt ott van. Nem rajta múlik, ha nem látjuk meg. szöveg Auguste Rodin kép Edit Álomvilága emtévé
Read more