Az erőszakos filmeket rendszeresen néző gyerekek maguk is agresszívakká válhatnak. A gyerekek ugyanis hét-nyolcesztendős korukig nehezen tesznek különbséget a valóság és a képzelet, a valóság és az álom között. Az ilyen korú gyermek agyában a kétfajta tér – a valóság és a televízió játéktere – is összemosódik. Az erőszakos filmek így nem csak azt az […]

Read more

A fiam odajött, és azt mondta: apu, van egy nagy problémám, segíts megoldani! Ilyenkor az ember megigazítja a nyakkendőjét, kihúzza magát – nem hiába vagyok pszichológus, a tizenéves fiam hozzám fordul a problémájával! Ez nagy dolog! Tessék, fiam, állok rendelkezésedre. És előállt egy valóban létező problémával. Ilyenkor az ember gondolkodik egy ideig, és megpróbál valami […]

Read more

Nem érzek fáradtságot. Nem érzem, a hevesen tűző napot a bőrömön. A tomboló, magas láz, érzéketlenné tette a testemet. Nem érzek semmit, csak azt, ahogy az út, tehetetlenül bukdácsolva, magától fut a lábam alatt és a táj rohan körülöttem. A táj, ami olyan kietlen, hogy a múlt év történéseit vélném újraéledni, ha nem tudnám, hol […]

Read more

Van nekem egy trénerem. Hál Istennek nem személyes ismeretség, mert felvágnám az ereimet. Időnként elküldi nekem levélben, hogy hogyan kellene kezelnem a férfiakat, hogy boldogabb legyek. Belátom, gyenge pillanatom volt amikor szóba álltam vele, de a regisztrációmat azóta is fenntartom, és remekül szórakozom, mert az ő világa annyira nem az enyém, és nyilvánvalóan azoknak a […]

Read more

Egy ház sokféle lehet, mégis amikor egy gyereket megkérünk, hogy rajzoljon házat, valami olyasmit fog rajzolni, aminek van oldala, ablaka, csúcsos teteje és persze kéménye. Dekleva Gregorič éppen egy ilyen házat tervezett Logatec-ben, Szlovéniában. Végtelenül egyszerű forma, aminek a stílusát alapvetően meghatározza az egész tetőgerincen végigfutó “kémény”, ami egyébként a ház legnagyobb részén, fölülvilágító ablak. […]

Read more

Amúgy nem jártunk, mert felesége volt meg két tündéri kiskölyke. Szóval még éppen bele se unt a családi életbe, meg nős pasival amúgy se, meg tulajdonképpen csak néha összefutottunk a melóhelyen az ebédlőben, szóval ez csak egy szokásos figyelemfelkeltő felütés volt. Ami az érdekes benne, hogy odaült az asztalomhoz (jujj, emlékeztek még a horpadt alumínium […]

Read more

Ma láttam a boltban előttem egy embert, aki egy darab kiflit vásárolt! Türelmesen kivárta a sorát, majd felhelyezte a szalagra a bezacskózott árut. Amikor ő következett már elő volt készítve a pénzérme, amit higgadt mozdulattal át is nyújtott a pénztárosnőnek, aki kissé mosolyogva fogadta a láthatóan számára is rendkívülinek számító eseményt. Még érdekesebbé tette a […]

Read more

Többnyire elszántan szembemegyek. Kb mindennel. Elvárásokkal, előítéletekkel (jó a szőr az más, az privát hülyeség), ésszerűséggel, és szembe a félelemmel, fájdalommal, mert hiszek benne, hogy látom azt, amit más nem. Hobbi, perverzió vagy lustaság is lehet, mert ez a legkézenfekvőbb módja, hogy más legyek. Pontosabban, másnak érezhessem magam. Nagy különbség. Hiúság. Aztán amikor nyílok, mert […]

Read more

Régeni János – az ízutazó Chef – újra zarándokol Napok óta már, egy szürke fellegben élem a lassan vánszorgó perceimet. Olyan komótosan lépdel körülöttem az idő előre, hogy még a színek is elhalványultak útközben. Egy idő után, szürkébe váltott át, minden életszín. A hangok és az érzések, csak hosszú késéssel érkeznek a fülemig. És ha […]

Read more

A fiam kb. nyolc éves volt, amikor egy alkalommal elmentünk csizmát venni. Neki. Nagyon utálta az egész vásárlás dolgot. Mutogattam a csizmákat, egyik sem tetszett neki, felpróbálni sem volt hajlandó. Jó, akkor mutassa meg, neki melyik tetszik. Erre mutatott egy lánycsizmát, hogy az. Próbáltuk meggyőzni, hogy azt nem lehet, de ő makacs volt. A többi […]

Read more