Fogadom, hogy addig leszek az életed része, míg azt látom, hogy boldoggá tesz a jelenlétem.
Fogadom, hogy addig és úgy szeretlek téged, amíg és ahogy te örömmel fogadod tőlem.
Amíg azt látom, hogy több vagy mellettem, mint nélkülem.
Míg érzem, hogy inspirállak, elgondolkodtatlak, építelek és emellek. De nem is én, hanem a puszta jelenlétem.
Fogadom, hogy addig leszek veled, míg éber tudok lenni akkor is, amikor te alszol.
Míg képes vagyok csendben leülni melléd, amikor a padlóra kerülsz, és szeretettel megvárni, amíg felkelsz onnan.
Sem nem hagylak magadra, sem nem veszem át az irányítást az életed felett.
Szeretlek téged, mint bárki mást a világon, csak téged közelebbről.
Fogadom, hogy mindent megteszek azért, hogy én magam boldog legyek a saját létezésemtől és attól, hogy te is velem létezel.
szöveg Krisztin Fruzsina
emtévé
