Heltai Jenő DAL

 

Negyven évig kínban élni,
Adósságban evickélni,
Mindig mindig másba fogni,
Végül szépen összerogyni.

Mégis mindig talpra-állni
Éjjel kávéházba hálni,
Nappal mindig álmodozni,
Soha semmit összehozni,

Ma hevűlni, ma kihűlni,
Közbe szépen megvénűlni,
Ellankadni, elhallgatni,
Mindig másnak helyet adni,

Vén bűnöket szánni-bánni
És az útból félreállni
A jövendőn keseregni
És a multat nem feledni

Néha titkon egyet sírni,
Néha egy kis verset írni,
És kínlódni és szeretni…
És örökké reménykedni.

kép Edit Álomvilága
emtévé