Minden munka, amely az emberek életét szolgálja, egyaránt fontos, az egyén fejlődése és a teljesség szempontjából is nélkülözhetetlen.
Aki hivatásának érzi a munkáját, az örömét leli benne. Aki örömét leli benne, az szereti a tevékenységet, amit folytat.
Ha szeretettel folytatja, bármi légyen is az, az a szeretet benne lesz a munkájában, áthatja azt, és érezhető lesz mindenki számára, aki bármilyen formában kapcsolatba kerül vele, akár tárgy, akár étel, akár alkotás formájában.
Egy elhivatott szakács, aki szeretettel főz, sokkal finomabb ételt készít, mint aki ezt csak szakmának tekinti.
Egy kőműves, aki házakat szeretettel épít, sokkal élhetőbb tereket hoz létre, mint aki kötelező rossznak tekinti, hogy dolgoznia kell.
Egy orvos aki szereti az embereket, sokkal több beteget meggyógyít, mint akit nem érdekelnek az emberek.
Anélkül nem lehet semmihez sem hozzáérni, hogy ne érződne rajta az ember lelkének a lenyomata.
szöveg Pálfalvi Dorottya
kép Edit Álomvilága
emtévé
