Az energia csak áramlás formájában érzékelhető.
A semmit, a teremtő Istent, nem érzékeljük.
Az a tökéletes semmi.
De mi a semmit is csak a valamihez képest tudjuk érzékelni.
A valami, a semmi egyik megnyilvánulási formája, és nem fordítva.
A semmi az a teremtő erő, ami képes megteremteni önmagából a valamit.
Isten – Ős Ten, az Ős Mindenség – az eleve létező nem teremtett, kezdettelen, tehát végtelen.
Véget azért érzékelünk, mert a változások folyamatát agyunk kezdetnek és végnek fordítja.
De valójában ezek parányi részei a mindenségnek, kezdettelenül, végtelenül folyamatban.
Nem lehetünk sem gátjai, sem teremtői.
Az átalakulás, sőt a mi alakító teremtő erőnk is ennek a folyamatnak a része, alkotó eleme.
részlet Pálfalvi Dorottya A REND TANA című könyvéből
kép Dávid Júlia festménye
emtévé
