Nagy múltra tekint vissza hazánkban és határainkon kívül is a rétes, és annak végtelen verziója.
Egyesek úgy tartják, hogy a török hódoltság idején itt ragadt recept alakult át rétessé, amiben vagy van, vagy nincs igazság, mivel a lapon kívül sem elkészítésben, sem ízben, sem formában semmi hasonlóság sincs.
Írásos nyoma a XVI. századtól van. A franciáknál is megjelent, de csak azután, miután cukrászaik nálunk megtanulták készítését.
Ahány tájegység, annyi féle készítés és töltelékmódozat.
Nem vagyok híve az előregyártott dolgoknak, de a tészta készítésének “bonyolultságát” tekintve most még is azt mondom, hogy kaphatunk előre elkészített kíváló minőségű réteslapot. Viszont a többi alapanyag minél jobb házi vagy saját legyen.
Ha mindenünk megvan, akkor kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra, vagy tegyünk fát a sparheltba. Keverjük össze a tölteléket, ami ezúttal túró alapú.
Hozzávalók
- fél kg száraz túró
- 2 egész tojás
- 4 ek kristálycukor
- 1 ek vaniliáscukor
- 2 ek zsemlemorzsa
- csipet só
- diónyi olvasztott vaj
- olaj
- 1 citrom reszelt héja
- 2 csomag réteslap (8 lapos)
Elkészítés
A túrót villával törjük össze, keverjük hozzá a tojásokkal, sóval, a cukrokkal és a reszelt citromhéjjal.
Ezt követően zsírpapírt fektessünk egy nagyobb deszkára, minden lapot kenjünk be olajjal úgy, hogy közben egymásra rakjuk vissza. Szórjuk meg a fele morzsával.
Alul és kétoldalt 2-2 cm-t kihagyva terítsük el a fele mennyiségű túróval, tetejét is meghinthetjük egy kevés morzsával.
Hajtsuk fel a két szélét a túróra (a tészta közepe felé), majd amennyire lehet szorosan tekerjük fel a rétest “henger” alakúra.
Tegyük fel egy sütőlemezre.
A másik rétessel ugyanezt végezzük el, majd tegyük a másik mellé.
Kenjük meg tetejüket, oldalukat olvasztott vajjal, majd az előmelegített sütőben süssük aranybarnára. (15-20 perc alatt)
Ha valaki nem biztos a sütőlemez tapadásmentességében az tehet sütőpapírt a tepsi aljára.
Kedvelt csemegéje a Magyar népnek ünnepi alkalmakkor.
Cseh Róbert udvariszakács
emtévé
