ELŐSZELEK
…ahogy lassan az ember,
A kopár, száraz síkságról a zöldellő hegyek közé ér
Emlékek közül előtör, számtalan régvolt gondolat
Hogy a szív mely dobog, majd belé szakad
Mert itt is, mint Galicia hegyei s völgyei között
Tölgyek és szép gesztenyék nőnek, kőfalak fölött
S zöldellő mohák kisérik léptemet
Ősrégi kövek közt vadul terem az út mellett
S hűs, nedves erdei szél simítja újra arcomat
Mert nem messze, patak csörgedez a lábam alatt,
Állatok illatától terhes a szél
Felém hozva emlékeket
Régvolt érzéseket
Mert már érzem az őszben
Galicia jöttömre vár…
2016. Október 19.
kép és szöveg Régeni János
emtévé