Weöres Sándor ÉN

 

Húszéveskori önmagunkkal
ha találkoznánk negyvenévesen:
irigyelnénk, vagy megpofoznánk.
Aki tegnap voltál
ma már nem te vagy,
Aki holnap léssz
ma még nem te vagy.
Csak az emlékezet csalása fűzi
egy életté a folyamatos halált.
Mert meghal szünetlen
az én, meg az énre az én,
a bennem sületlenebb én,
a velem okosabb én,
a rajtam kopottabb én, meg én…

kép Edit Álomvilága
emtévé