Hetek óta motoszkál bennem az kérdés, hogy életem dereka mitől is sajog? Igazából nincs semmi okom a panaszra. Van otthonom, munkám, kenyerem, gyermekem, szüleim, testvéreim. Szigorú számadásra szólítottam fel magamat. Tagadhatatlan, hogy öregszem. Sokmindent másképpen látok. Ez a kor előrehaladásának járuléka. Ha nagyképű akarok lenni, hívhatjuk életbölcsesség kialakulásának. Vitathatatlan, hogy a világ is megváltozott. Szükségszerű, […]
Read more
A boldogság talán az erdőben élő szarvashoz hasonlítható leginkább. Néha előjön az erdő sűrűjéből, és meglátogat. De a tolakodó közeledést nem szereti, ha meg üldözőbe veszed, biztosan elmenekül előled. szöveg Phyllis Theroux kép Pataki Takács Edit emtévé
Read more
Ez az egész családprobléma nagyon nehéz história . Régen mindig volt a közelben egy nagymama vagy egy nagybácsi, akinek a vállán el lehetett sírni az embernek a baját. Ma az emberek többségének rengeteget kell dolgoznia ahhoz, hogy az anyagi lecsúszást lassítsa, és nincs a közelben senki. Jön tehát az a modell, hogy kívülről kell segítséget […]
Read more
Teneri vízért ment a patakhoz. Ahogy végig sétált a jurták között, mindenki mosolyogva fordult utána. Olyan volt fonott hajával, szépen hímezett, libegő ruhájában, táncoló járásával, mintha nem is egy pusztai leány, hanem maga a tavasz jött volna közéjük. Nem tudhatni, hogy az Örök Ég urai súgtak-e valamit anyjának, vagy ők formálták ilyenné örömükben a leányt, […]
Read more
Ágytakarón ruhavégen törtfehéren, töretlenül keményítve is lágyan, bordrozódva zsabóba, ráncbaszedve halmozódva padlásmagasban, ládamélyen titkokat rejtve, örökre fedve a meztelen valót, az idővel porladót hány száz év alatt maradt e néhány párnavég emlékek hordozója, álmok takarója… kép Pataki Takács Edit emtévé
Read more
A bátorság mindenhol bátorságot szül! szöveg Milicent Fawcett kép Pataki Takács Edit emtévé
Read more
Az öreg felébredt. Fáradtan, kissé reszketve nézte amint a napsugarak vékony szálai játszottak a kunyhóban szállingózó füsttel. Ennyire késő lenne? Már eloszlott a nyárvégi pára a láp fölül, felszáradt a hideg harmat, és a melegedő levegőben cikáztak a kései szitakötők, a fűzlevelek fonákjára zavarva a gyötrő szúnyognépséget. Szégyellte magát. Valaha mindig látta kibújni a Napot […]
Read more
Halkan megálltam az alvó szikla előtt. Figyeltem nyugalmat árasztó arcát. Ahogy ott álltam egyszer csak beengedett álmába. Megreccsent egy ág a lábam alatt. A hegy egy pillanatra kinyitotta kőszemét. – Vártalak – mondta. – Mióta? – Nem tudom. Nincs időérzékem. – Unalmas lehetett. – Sosem unalmas várni valamit. – És ha soha nem jövök el? […]
Read more
Fontos vagyok. Nincs akkor, és nincs ha. Fontos vagyok. Pont. szöveg Chimamanda Adichie kép Pataki Takács Edit emtévé
Read more