Az értelmi tudás a legveszedelmesebb alvás. Ami csak a tudás anyagi mennyiségét növeli, nem pedig a látás minőségét és világosságát emeli, az csak tudomány (vijna). Ez pedig nem ébreszt. Éppen ezért lényegtelen, haszontalan és veszedelmes. A tudás az, amiben a lélek még sokkal véglegesebben elszunnyad, mint a tudatlanságban. részlet Hamvas Béla Scientia Sacra című könyvéből […]

Read more

Ez a félelmetes középszerűség. Nincs közönségesebb, mint követelni. Nem azt, amit az ember nem tud megtenni, hanem azt, amiről azt hiszi, hogy állandóan teszi. Démoni a bosszú, az irigység, a neheztelés, alul maradottság, a féltékenység, mert a sikert nem az erőfeszítéssel akarja megszerezni, hanem úgy, hogy felidézi az alvilágot. Középszerűnek lenni annyi, mint azt tenni, […]

Read more

Az énről a régiek éppen úgy tudták, ahogy ma tudjuk, hogy tulajdonképpen a matematikai pont, fikció, üresség, a semmi. Az én felület, látszat, ruha, fátyol, maszk. Aki tartósan az én világában él, az ilyen felületté válik. Ezért az egoista hiú és a hiúság merő külsőség. A többitől elszakad, érzéketlenné válik, ezért dölyfös és konok. Belső […]

Read more

Mostanában sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, mennyire nehéz átállni a falusi életmódra, milyen gyorsan lehet megszokni a vidéki letformát, egyáltalán lehet-e önellátó módon élni. Az Életiskola fórumain részletesen beszámolok arról, nekem ez mennyire és hogyan sikerült. Most egy olyan ember gondolatait szeretném megosztani veletek, aki már kipróbálta magát ebben a helyzetben. Szombathelyi Tibor Én […]

Read more

Az emberiség több krónikus betegségben szenved. Ezek közül a megosztottságot és az esztelen birtoklási vágyat tekintem a legsúlyosabbnak, a többi csak e kettőnek a mellékhatása. E betegségeket már sokan sokféleképpen diagnosztizálták, ettől függetlenül a beteg haldoklik. Én magamhoz képest teszek lépéseket a jobbulás érdekében, a saját igazságom szerint, megtapasztalásaim alapján. Amennyiben változást szeretnénk azt önmagunkon […]

Read more

Jean M. Twenge pszichológus, a San Diegoi-i egyetem tanára 25 éve foglalkozik generációs különbségek vizsgálatával. Könyvének címe: Napjaink okostelefonra rágyógyult gyerekei miért nőnek fel kevésbé lázadóan, toleránsabban, boldogtalanul – teljesen felkészületlenül a felnőttkorra – és mit jelent ez nekünk. Hosszú cím, hosszú probléma… Twenge arról ír, nagyjából 2012-re datálható, hogy hirtelen megváltozott a tinédzserek érzelmi […]

Read more

Mit hagyunk örökül? Hiszem hogy van egy magasabb küldetésünk az öncélú életnél. Kassai Lajos barátom azt mondta: Sok kuglófot kell megenni azért a kevés kis mazsoláért. Szavak, melyek értelmet nyernek, ha nem borsóként hányjuk őket a falra. Mostanság néha az én emésztőrendszeremet is megterheli a sok kuglóf, de azért akadnak mazsolák is. Nem igazán van […]

Read more

Határozottan tiltakoznék, ha valaki azt állítaná, hogy a világ létrehozásában ártatlanok vagyunk. A magam részéről az olyan embernek nemcsak ép értelmében, hanem tisztességében is kételkednék, aki kétségbe vonná, hogy ezt a világot mi csináltuk és folyamatosan mi csináljuk. Arra vonatkozólag, hogy a világ olyan, amilyen, senki részéről semmiféle panaszt nem vagyok hajlandó elfogadni. Nem kellett […]

Read more

Vegyük észre a szépet és alkossuk újra, de ne gyakorlatból, sokkal inkább szívből. Isten kertben teremtett minket, és amikor elvesztettük az édent, meg akartuk keresni, és újra alkotni de ezzel a tudással csak kevesen rendelkeznek. Az interjú apropója A NAGY LÉPÉS projekt, amelyet Viliam Mauritz képzőművész indított útjára Ausztráliában, és második helyszíne a Kassai Völgy, […]

Read more

Nem lehet eltéveszteni. Megálmodod a helyet és megteremted. Talán kiskorodtól benned van a képe. Amikor én kerestem területet, többen kérdezték, hogy mi alapján? Merre nézelődsz? Mik a szempontok? Fogalmam se volt, mi a válasz ezekre a kérdésekre. Annyit mondtam, amikor megtalálom, felismerem. Azt érzem: EZ AZ! Más a tér, a levegő, a rezgés. Vonz a […]

Read more