Pár asszony a Rét tetejére indult csónakon. Az ottani ligetekben sok a gomba, azt mentek szedni. Pár kisebb gyerek is volt velük, kiket nem akarták a nagyobbakra bízni. Az egyik kicsi Kúti leányka, kit Borkának hívtak, ott ült az anyja ölén. Kifelé lesett, nézte a vizek, s bokrok lakóit. Minden jószágot összeszedett, nevelgetni akarta, mint […]

Read more

A leányka nézte a kezeket. Volt körülötte bőven mindenféle. Anyja puha, de erős keze, ami megsimogatta mikor lázasan feküdt a hűvösön, és ami sulyomlisztből gyúrt lepényt tett a forró kőlapra. A fiúk zömök ujjú kapkodós keze, amivel a felnőttek munkáit próbálták utánozni. Apja kemény barna keze, ami elbírt mindent, épített, ölt, óvott, ha kell. Nagyapja […]

Read more

Úgy leve, hogy a lányomnál maradtam Pesten s reggel innen indulék dolgozni én es, megyek Érdre vonattal s oda jön majd a párom a kocsival s a mese bőröndömmel s indulhat es a mese az érdi óvódában. Na de előtte meséljemsze el milyen a Pesti reggelem, hogy es látom én. Szállok fel a villamosra s […]

Read more

Híd vagyok múlt s jelen jövő képben Hintázik az örökkévalóság a mesében Virág vagyok melynek gyökere Föld anya méhében magolt Világ mélyében kapaszkodom Minden érzelem hajszálat fon Bent és kint szeretet vagyok Isten lelkében csüngő álom emtévé

Read more

Bele kell mártsam lélek tollamat gyermekkoromba, mert úgy hiányzik… Minden nyáron Dálnokon voltam kicsikoromban. Nyáron nagy dolog idő volt s mentünk szénászni, takarni a kaszálóra nagymamámékkal. Szép teli nyarak voltak, jó időkkel s néha jó nagy esőkkel, viharokkal. Szerettem ezeket a viharokat. Ettől volt a melegnek, a jó időnek értéke, ha olykor megborzolta a jégeső […]

Read more

Egy világvégi házban világszép lány lakott, világ végére néztek ott mind az ablakok. Nem járt előtte senki, nem látott senkit ő, az Óperencián túl megállt a vén idő. A világszép lány nézte a csillagos eget, tavasz táján szívében valami reszketett. Hajába rózsát tűzött, valakit várt nagyon, de csak a csillag nézett be a kis ablakon. […]

Read more

Volt, hol nem volt, volt egyszer egy liba ól. Abban lakott Gedeon a gúnár bácsi s két felesége Mári és Klári lúd asszonyságai. Éltek együtt nagy gágicsáló boldogságban s egy napon én es belecseppentem ebbe a gágicsáló világukba. Mári és Klári erősen sok tojást tojt, de annyit, hogy nem fért el alattuk a temérdek sok […]

Read more

Hol, volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegfű. Sok ezer társával együtt egy nagy, végtelenre nyúlt üvegházban lakott. Szorosan egymás mellett álltak a virágok, és csak nyurgultak, nyurgultak, nyújtogatták bimbós fejecskéjüket az üvegház tetején beáramló fény felé. Az egyik ágyásban piros szegfűk nyíltak, a másikban rózsaszínek, a harmadikban sárgák, a negyedikben pedig fehérek. Amerre […]

Read more

Sokféleképpen lehet nézni a világot. Ez egy béka. Nézhetjük annak is. De ha más szemmel nézzük, akkor látjuk, hogy ő egy elvarázsolt királyfi, akit színpompás köntösében bűvölt meg egy rút és gonosz boszorkány. De királyfiságán semmi sem tudott csorbát ejteni, és ennek a tudatában mosolyog ilyen szeretetre méltó módon. Kevés szebb mosoly van, mint egy […]

Read more

Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: „Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. […]

Read more