Mindenki álma… Gyönyörű kilátás, csönd – amikor kell, pezsgés – amikor kell, víz, ahol meg lehet mártózni, friss, már látványában is hűsítő zöld, tiszta levegő, kényelmes fekvőalkalmatosság, jól felszerelt konyha, tele kamra. Mi kell még? Nagyjából ennyi. Csak ezt az ennyit, nagyon sokféleképpen lehet értelmezni. Szűken ia, tágan is. Amióta az ember igényei elkezdtek túlnőni […]

Read more

Sok csudálatos dolog van ebben kis a Magyarországban. Van sok hőforrás, sok termálvíz, legalább annyi, mint casino Las Vegasban. Csak mi valahogy nem forgatjuk olyan jól a javainkat, mint azok akiknek fele ennyi sincs. Akármerről nézzük, tékozlón bánunk kincseinkkel na! Van példának okáért egy olyan, de olyan csudánk, ami nincs másutt sehol a kerek egy […]

Read more

A tavasz lassan jött meg. Nappal már meleg volt, főleg ha nem volt felhős az ég. A Nap ereje felébresztette a világot, de az éjszakák még fagyosak maradtak. Az első virágok párnáit hófoltok szegték. A kis patak vize azért egyre nőtt, tarka békák ücsörögtek a hideg vízben. A folyócska egyik kanyarjában egy fa állt. Egy […]

Read more

Az élet él, és élni akar. Bármi áron utat tör magának, bár egyre keservesebb, és egyre kisebb területen teheti ezt meg. Az élővilág összes lakója része a földi létnek. Az embernek ezt meg kellene végre érteni. kép Somlai Tibor emtévé

Read more

Aztán a harcok csitultak. Ki behódolt, ki elment keletnek, ki meghalt. Csak páran bujdostak járhatatlan helyeken, főleg a Tisza rétjein. A nemzetségekből ország nőtt lassan, a sátrak jórészt elégtek, s a nomád pusztaiakra béklyó került. Kenézek, soltészek járták a táborokat, néha újhitűpapokkal, próbálták szépszóval, vagy fenyegetéssel rávenni a nemzetségeket a letelepülésre. Ez nem ment könnyen, […]

Read more

Az erkölcs nem az ember sajátja. Az erkölcs az az ősi, ösztönös gát, mi féken tartja a velünk született erőnket és lehetőségeinket, és meghúzza, a határt a kell és a lehet között. Annyira ősi, hogy nem köthető semmilyen fajhoz, korhoz, vagy eszméhez. De minden egyes kiszántott fűcsomó, mi ott szárad a földön, minden kivágott fa, […]

Read more

Egy fickó az ösvényen, egy bottal üt egy kígyót. Én szeretem a kígyókat, az embereket nem annyira. Ám vajon mit kell tennem, vagy éreznem, hogy jó legyek? Magamnak tudom, de másoknak? Hiszen sokan sajnálnák a kígyót, de azért a fickót még nem bántanák. Sokan túlzásnak tartanák a botot. Egyesek annyira félnek a kígyóktól, vagy utálják […]

Read more

Kell a megtisztulás. El kell dobálni mindent, ami zavar, ami visszatart, ami akadályoz bármiben is. Van amit haragból dobunk ki, hogy hogy a fenébe került ez ide, van amit kicsit sajnálkozva, mert kellemes emlékek fűznek hozzá. Van amit hezitálva, mert lehetne belőle még valami jó is… De nem kell félni. Nem kell minden jót nekünk […]

Read more

Hogy ráérezz a Mindenségre, el kell érned az alázat azon állapotát, mikor megérted, hogy az életben nincsenek győztesek, csak van, aki még megy, és van, aki már nem! Szernye nem a családhoz tartozott, de itt élt fiatal kora óta. Mikor idevetődött legényként Csarbakék táborába, senki nem kérdezte honnan jön, ő meg nem mondta. Szolgálatra állt, […]

Read more

Drága társaim, az emberi lét gyarlóságaiban! Végignézve magunkra alakított világunkon, unalmat látok. Történelmünk unalmát. Hisz az egész nem szól másról, minthogy néhány hataloméhes alak, valami módon, erőszakkal, manipulatív eszmékkel, megpróbál maga mellé állítani, majd elnyomni minél több embert. Néha ugyan vannak csoportok, kik kitörnek ebből, és egy új világ ígéretével kecsegtetik követőiket, de hamar ők […]

Read more