A patak halk csilingelését csak a fel-felzendülő alkonyati rigófütty nyomta el néha. Lágyan fodrozódott a víz az esti fényben, majd szétterült a kövek között, és egészen elsimult. Ám egyszer csak riadt hullámok indultak sebesen a part felé. Nekiszaladtak a szikláknak, majd lassan lecsillapodtak, s a tükörben ismét kirajzolódott a patak fölé tornyosuló égerek koronája. Alig […]

Read more

Hihetetlen csodák rejteznek a világ minden szegletében, csak szem kell hozzá, hogy észrevedd, és lélek, hogy fölsimerd benne Istent. A fotón: bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) szöveg Pálfalvi Dorottya kép Újvári Zsolt emtévé

Read more

A hétvégén valami egészen varázslatos arcát mutatta a tőserdei Holt-Tisza. Hála az esőnek, megtelt vízzel az ártér, a vízinövények sorra dugták elő leveleiket a térdig érő tavacskákban, és elindultak felfelé az iszapból az apró békalencsék is. Zöldbe borultak az öreg tölgyek, bontogatják virágaikat a nyarak, a régi nádat lassan felváltja az új, s ahogy előbújt […]

Read more

Lassan eljő idén is a Húsvét, s e szép keresztény ünnep alkalmából elözönlik majd a közösségi oldalakat a nyulak, én azonban mégis egy pókkal készültem. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem igazán van nyulat ábrázoló képem, másrészt pedig az, hogy nem sokkal abszurdabb módon kapcsolódhat az ünnephez a pók, mint egy négylábú, amely madártojásokat […]

Read more

A reggeli eső végre előcsalta a Felső-Jegenye-völgy szalamandráit. Dél felé már megtelt lárvákkal a patak, a nőstények pedig elkezdtek felkapaszkodni a lankákra, hogy a visszavegyék magukat a fák gyökerei alatt rejtező üregek védelmébe. Ám néhányukat még a patakban érte a viharos szél, én pedig melléjük telepedtem. Ahogy félig a vízben könyökölve feküdtem a hideg sárban, […]

Read more

Néha hideg, néha meleg, hol fekete, hol pedig fehér… kép és szöveg Újvári Zsolt emtévé

Read more

A természet nem csak csodáit, de néha a sebeit is megmutatja. E sebet talán azért mutatta épp nekem, hogy gondolkodásra sarkalljon, vagy megmutassam mindezt a világnak úgy, ahogyan én láttam. Nem tudom. Mindenesetre az egykori szennyvíztó bűzölgő, iszapos medrében töltött idő mély nyomot hagyott bennem. Ahogyan az élet része a halál, úgy része a természetnek […]

Read more

Emlékeztek az “A Grincs” című filmre? Láttátok Dr. Seuss “Hogyan lopta el a Görcs a Karácsonyt” (How the Grinch stole Christmas) című meséjét, esetleg olvastátok a könyvet? A történet a Kikről szól, akik Kifalván élnek, akad közöttük kisebb és nagyobb, a parányi falucska pedig történetesen egy hópehelyben bújik meg. Egy törékeny, porszemnyi világ még annál […]

Read more

Először akkor pillantottam meg ezeket a lényeket, amikor egy hete borostyánért indultam az erdőbe. Amint a nap nyugodni tért, lámpát ragadtam és bevettem magam a kopaszodó fák sötét ligetébe. A fényben pedig száz meg száz táncoló folt libbent fel lustán az avarból és a bokrok közül. Szemkápráztató a téliaraszolók röpte, mint a porhüvelyüket hátrahagyó lelkek, […]

Read more

Épp oly csodás és épp oly rejtélyes, mint az éjszakai égbolt. Olyan titkokat őriz, amelyeknek a mai napig keressük a kulcsát. Kutatásainkkal csak a felszínét karcolgatjuk a benne rejlő élet felfoghatatlan sokféleségének és komplexitásának. A kapu ott van mindenki előtt, amin át betekinthet. Ez nem holmi tárgy, nem egy szekrény, amely átvisz Narniába, hanem a […]

Read more