És egy szónok azt mondta:
beszélj nekünk a szabadságról.
És ő így felelt.
A városkapuknál és tűzhelyetek mellett láttalak benneteket a földre borulva imádni saját szabadságotokat,
Akárcsak a rabszolgák, kik megalázkodnak a zsarnok előtt, és
dicsőítik, holott megöli őket.
Igen, és láttam a templom kertjében és a fellegvár árnyékában, hogy akik közületek a legszabadabbak, szabadságukat járomként és bilincsként viselik.
És keblemben a szívem vérzett: mert szabadok csak úgy lehettek, ha már a szabadság iránti vágyat is igának érzitek, s többé nem úgy beszéltek a szabadságról mint célról és beteljesülésről.
Szabad akkor leszel valóban, ha napjaid nem gond nélkül valók, sem éjszakáid nem szükség és bánat nélküliek,
Hanem ha mindezek befonják életedet, és te mégis, mezítelenül és
kötelékek nélkül fölébük emelkedel.
És miként emelkedhetnél nappalaid és éjszakáid fölébe, ha nem töröd szét a láncokat, melyeket eszmélésed hajnalán a délidőhöz kötöttél?
Amit szabadságnak neveztek, a valóságban e láncok legerősebbike, akkor is, ha a láncszemek csillognak a napfényben, és elkápráztatnak benneteket.
És mi egyebet vethetnétek el magatoktól szabadságotok érdekében, mint darabkákat önmagatokból?
Ha egy igazságtalan törvényt törölnétek el, azt a törvényt saját
kezetek írta saját homlokotokra.
A törvénykönyvek elégetésével el nem törölhetitek, sem azáltal, hogy a bírák homlokát mossátok le, használjatok bár tengernyi vizet.
És ha egy zsarnokot akartok trónusáról letaszítani, legelébb
önmagatokban kell elpusztítanotok azt a trónust.
Mert hogyan uralkodhatna zsarnok azon, aki szabad és büszke, ha szabadságában nincs zsarnokság és büszkeségében nincs szégyenkezés?
És ha egy gondot vetnél el magadtól, a gondot magad választottad, nem pedig reád mérték.
És ha egy félelemtől szeretnél szabadulni, a félelem a szívedben lakik, nem annak kezében, akitől félsz.
Bizony mondom, minden dolgok összefonódva élnek bennetek: a kívánt és a rettegett, az utált és a dédelgetett, amit kergettek és ami elől elmenekülnétek.
Mindenek együtt mozognak bennetek, összetartozó párokban, miként a fény és az árnyék.
És amikor az árnyék elhalványul és szertefoszlik, a megmaradt fény egy másik fény árnyává válik.
Így tehát szabadságotok, ha lerázza igáját, egy nagyobb szabadság igájává lesz.
Révbíró Tamás fordítása
kép Edit Álomvilága
emtévé
