Labda kockásítva

 

Ha egészen a dolgok mélyére nézek, meg kell állapítanom hogy a világ gömbölyű.

Ez így van a kezdetek óta. És nem értem, miért akarják a gömbölyű világot kockásítani egyes embertársaim.
A kocka ugyan szintén mértani test, de éle van. nem is egy, mindjárt tizenkettő, ráadásul nyolc hegyes csúcsa. Tehát nem csak vág, de szúrhat is.
A gömb igazán kedves kis teremtmény, igaz hogy nem lehet látni mi történik a másik oldalán, viszont sérülés nélkül el lehet jutni a megismeréséhez.

Mindannyian különbözünk, nem csak külsőleg de a bennünkben mégjobban.

Persze van a fekete, és van a fehér, bizonyos kérdésekben nincs átmenet. Ilyen a jó ember- rossz ember kérdése. De ezt nem lehet külsőségek alapján megítélni.
Azt hiszem nem ilyennek teremtettek minket…
Az az egy Teremtő, akit sok néven illetnek. Mert jó az, aki még a rossz cselekedeteit sem tudatosan követi el.
Hibázni ér.
De belátni, jóvátenni, vagy egyszerűen bocsánatot kérni illik. Különben egyik hiba, generálja a következőt, végül egy nagy baki tengerbe ömölve alkotja a rosszaságot.

Valahogy így lehet.

A kockásítók nem ismerhetik a színeket sem. Az árnyalatokról már nem is merek beszélni. kinéznek egy lapot, és az átjárást élekkel, csúcsokkal teszik szinte lehetetlenné. Kimondanak, és ítélkeznek, hatalmas károkat okozva.

A legnagyobb kár a mástól való megfosztás.

Attól a mástól, ami lehet hogy sokkal érdekesebb a lapos horizontnál.
A Nap se le, se fel. Áll. A fekete-fehér sík valamin, ami fogva tartja józan elmét. Azt hiszem ebbe a fogságba lehet belehibázni, ebbe a kerítettségbe lehet elveszteni a szivárványt, az élek között futkosva lehet egymásba ütközni, sérülést, sérülésre halmozva rosszá válni.

Hiszem hogy a választás csak a saját kezünkben van.

Kicsit figyelnünk kell, a szívünkben kopogtató gyermeki énünkre.
Én még nem láttam gyermeket, aki ne nézett volna különös csodaként egy labdára.Varázslattal ölelik magukhoz, kacagva engedik el, tudva hogy visszatér, pattog, táncol, olyan mint az élet.

Talán a gömbölyű szeretése, ami eleve az emberhez teremtetett.

szöveg Bélay Krisztina
kép Szuromi Marci (2 éves)

emtévé