Ez a félelmetes középszerűség.
Nincs közönségesebb, mint követelni.
Nem azt, amit az ember nem tud megtenni, hanem azt, amiről azt hiszi, hogy állandóan teszi.
Démoni a bosszú, az irigység, a neheztelés, alul maradottság, a féltékenység, mert a sikert nem az erőfeszítéssel akarja megszerezni, hanem úgy, hogy felidézi az alvilágot.
Középszerűnek lenni annyi, mint azt tenni, amit a meg nem számlálható többség tesz.
Hazudik, e hazugságra életrendet épít, és ezen az alapon abban tetszeleg, hogy felelősségre vonhat mindenkit azért a tehetetlenségért, amelynek elrejtéséből önmagának kivételes jogot ad az ítéletre.
szöveg Hamvas Béla
emtévé
