Pálfalvi Dorottya NÉHA IGEN, NÉHA NEM

 

Néha nem
néha igen
néha nem tudom
néha hagyom
hogy történjenek a dolgok
a végtelennek tűnő
idő folyamban, mely
látni engedi a haladást
a térben történő áramlást
és nem terjeszti ki
egy ponttá az érzékelést
nem egy hangot hallok
hanem sokat
mindet, mi az egyben tömörül
s ha elmém kiürül
tudom, hogy érzések maradnak
ott legbelül
egy másik dimenzióban
jóban, rosszban
megtelőben, elfogyóban
töltekezőben, kiáramlóban
Isten lélekzete ez
és én vagyok
ha magamra maradok, érzem őt
engem, magam, s mindent
mi fölöttem, alattam,
bennem remeg, rezeg
létezik, s nem létezik
lét elem, szer elem
végtelen, képtelen…

kép Edit Álomvilága
emtévé