Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy…
Így kezdődik minden Magyar népmese. Olyan természetes ez számunkra, mint a levegővétel, ezerszer halljuk pici gyerek korunk óta, valahányszor mesélnek nekünk. Belénk ivódik ezt a mondat, és amint meghalljuk, a mesék jutnak az eszünkbe.
A mesék. De mi is az a mese?
Nem az, aminek tanuljuk. Nem kisgyerekeknek való elalvás előtti időtöltés, lehetőleg gügyögő stílusban. A mese egy spirituális tanítás, közvetít a látható és láthatatlan között. Minden mese ezt teszi. Tanít, megmutatja hogyan működik a fönt és lent a mi világunkhoz képest. Megmutatja mi helyünket is a világban, és a lehetőségeket, amikkel élhetünk fejlődésünk során, a segítőket, akiket igénybe vehetünk, ha elakadunk egy élethelyzetben.
szöveg Pálfalvi Dorottya
emtévé
