Kószálok Kapolcson. Vizes szalma tekeredik a lábam alatt gyűrt köteggé, esett az éjjel. Lassan haladva nézelődök a sziget két oldalát elfoglaló árusok között, kezemben kézműves fagylalt, kihagyhatatlan ízorgia. Tekintetem ide-oda ugrik az unásig ismert tárgyakon, amik tavaly, tavalyelőtt, és ki tudja talán a kezdetek óta itt sorakoznak. Ugyanaz a szín más színben, mégis erre hullámzik a nép, ki tudja miért, talán a hangulat…
Újabb nyalintás a levendulából, amikor mellbe vág valami vörös. Illetve kék. Illetve kék és vörös. Szóval olyan mellbevágóan kék. Kénytelen vagyok megállni, és meredt szemmel habzsolni a látványt. Teáskannák, állapítom meg, de micsoda formagazdagságban. Ez az a fajta kreativitás, amivel ritkán találkozik az ember, bár egy kulturális fesztivál pont ennek kellene, hogy teret adjon. A kannák mindenre hasonlítanak, csak teáskannára nem, mellbevágóak, és felkavaróak, izgalmasak és erotikusak.
Határozottan erőteljes mindegyik formában az erotika. Picasso 1930-as években írt egyetlen színdarabja a Telibe viszonzott vágyakozás jut róla eszembe. Szinte a pornográfia túlfűtöttségét árasztja magából némely alkotás. Használati eszköz? Lakásdísz? Felkavar? Megnyugtat? Kinek hogy. Egy biztos, nem lehet elmenni mellette. Meg kell állni. Föl kell venni és érezni, ahogy kézbe simul. Innen már csak egy lépés, hogy az ember akarjon egy ilyet. Nem is biztos, hogy azért, hogy ebből öntse a teát, bár lehet azt is – hanem hogy feldobja valamivel az unalmas, szokványos napjait. Mert ezek a tárgyak szinte személyek, energikus jelenségek, „akik” meghatározó elemeivé válnak minden térnek ahová bekerülnek.
Fölpillantok a kannák fölé, és tekintetem az engem kémlelő Woodhouse-i módon jelentőségteljesen szemüveges fiatalemberre esik. Semmi extra de valahogy mégis extravagáns az egész lénye.
ZSEMLOVICS ZSOLT
Ezt a nevet egyszer kell megjegyezni a hozzá kötődő izgalmas szellemi pezsgést okozó formavilágot fémjelző védjegyeként.
emtévé Mért pont kerámia?
Zsemlovics Zsolt Miért pont kő? Miért pont főzés? Az élet így hozta, így alakult. Nem gyerekkori álom, megtetszett, kipróbáltam, kreatívnak találtam. Ahogy a követ, a főzést is. A teáskannák anyaga spanyol fehéragyag, 1000-1050 fokon égetem.
emtévé A teáskannáid elég erőteljes erotikát sugallnak, szinte odaadják magukat az ember kezébe, hogy pajzán módon belesimuljanak, miközben kitölti az ember az éltető nedüt.
Zsemlovics Zsolt Erotikusak a kannák? Az élet is erotikus. Csak úgy kell nézni, érezni.
emtévé Bár azt hinné az ember a XXI. századra már nem lehet formabontónak lenni, neked mégis sikerül a tárgyaiddal egy egészen új látványvilágot teremtened. Megbotránkoznak rajtad, vagy szeretnek?
Zsemlovics Zsolt Ki így, ki úgy. Megosztó személyiség vagyok, ami a munkáimban is látszik. Nem lehet elmenni mellette, mellettem sem, érzelmek és viszonyulás nélkül. Nincs nálam, bennem szürke és nem tudok és nem is akarok sem szürke lenni, sem a szürkék hegedőse. Még akkor sem, ha mostanában azt mondják, a szürkének 50 árnyalata van… Ez most az organikus korszakom, de jövő évi terveim már készülnek, konstruktivista munkák. A tervek, a mintadarabok megvannak. Talán azok lesznek meglepőek, másképp formabontó. Szögletek, élek.
emtévé Hol szeretnéd látni a tárgyaidat?
Zsemlovics Zsolt A mostani és majd elkészülő tárgyaimat is embereknél szeretném látni. Ahol a funkció és a szépség összeér, ahol minden nap rácsodálkoznak, találnak bennük valami újat, amit addig nem vettek észre. Ahol a meghittség az extravaganciával együtt él. kiegészül. ahol folyamatos inspiráció van. De mielőtt “örökbeadom” a tárgyakat természetesen dizájn üzletben szeretném látni.
emtévé Miért pont kékek, miért pont vörösek?
Zsemlovics Zsolt Színek. Piros és kék. Lila, zöld és narancs. Mázban nem könnyű, más-más effekt, más-más hőfok, de ez csak technika. A szín az élet része. Harsány, de szép. magában sok, de meglágyítható. A színek függnek tőlem, az érzésektől, a hangulattól.
kép és szöveg Pálfalvi Dorottya
emtévé
