Jöttömben, jártamban
…jöttömben, jártamban azon gondolkodtam,
Igazság e, mit magamról eddig hittem,
Az vagyok e, ki a tükörből visszanéz,
Vagy csak vagyok, ki vagyok, oldhatatlan egész,
S mi a tükörből, olykor visszacsillan,
Tükröződés csak, akár a Nap a Holdban,
S vajon ha igen, mégis, ki lehetek,
Hogy mentek el felettem, oly hosszú életek,
És hogy van e jó, a feltörő rosszban,
Tudom e mérlegre tenni létem, belül magamban,
Vagy Isten hogyha van, hol van,
Köröttem, bennem vagy óriás kőhalomban,
S akár e késő októberi ég, most itt Spanyol honban,
Úgy tisztul ki minden, mert szívemből szóltam,
Nincsen múlt és nincsen jövőnek sodró árja,
A mostban él a lélek, ez igaz hazája,
És a holnap és a kezdet, mind itt van meg bennem,
Semmi egyebet nem kell hozzá tennem,
Csak élni s mit elébem tesznek, mindent megélni,
Tiszta szívemből szeretni, ezt is, azt is,
Nem válogatva, kétségek között fogadni,
Felfogni itt, a természet kinyíló Isteni ölében,
Hogy minden Bennem van és én a Mindenben,
Mert Isten bennem is van és én az egyetlen Istenben…
2016. Október 25.
kép és szöveg Régeni János
emtévé
