Nagyapám
A mai nap olyan szép, biztosan a Jóisten is a legjobb kedvében ébredt reggel. Neki sem könnyű, ennyi embert, a saját teremtményeit látni odafentről, ahogy rohanunk a vesztünkbe és szitkozódva okolunk mindenki mást, sőt őt is.
Hosszú borús napok után, ma gyönyörű napsütésre ébredhettünk.
Ó ezek a színek, a levegő, az égbolt, a nap…
Bízom benne, hogy ez mást is melegséggel, szeretettel és békével töltött el.
Valószínűleg ezt érezhette Nagyapám is, amikor utoljára találkoztunk.
Kivételes eset, ha nem kell szombaton dolgoznom.
Ezeket a hétvégéket Nemzetközi Nelli Napokká nyilvánítom. Gyerekem az apukájánál, párom tanfolyamon, minden perc csak az enyém. Ilyenkor a legjobb amit az ember lánya tehet, hogy kimegy a természetbe, ezért kicsiny kertem rendbetételét választottam időtöltésül. A csend csodájában a friss levegőn, a levendulaszőnyegen olyan erővel tört rám nagyapám emléke, hogy szinte megszédültem. Az én drága, a szó legnemesebb értelmében józan paraszti ésszel megáldott nagyapám, szinte ott állt mellettem.
Hol vannak már ezek a régi bölcs, büszke férfiak?
Miért kell elhitetni a világgal, hogy a valódi értékrend elavult és maradi?
Ő okos volt, nem okoskodó, pedig nem végzett magas iskolát. Bölcs volt, de nem bölcselkedő, akkor és úgy adott tanácsot, amikor a legnagyobb szükség volt rá.
Az életet megélte és nem túlélte, mindenből tanult. Büszke volt, tartása volt, de nem volt gőgös és nagyképű. Alázattal tekintett az anyaföldre és a természetre, mert megtanulta, hogy büntetlenül nem aknázhatjuk ki a bolygót, amin élünk.
Aznap amikor utoljára láttam, rohantam, mint mindig.
Gyereket gyorsan el anyukámnak, előtte bevásárlás, aztán irány a meló. Ő állt a kapuban és féltő tekintettel nézett rám.
– Ejnye kislányom, már megint rohansz. Nem lesz ennek jó vége!
Igen papa, valóban rossz vége lett. Te tudtad, mégis hagytam magam elsodortatni a megtévesztő civilizációs elvárásokkal. Nagy árat fizettem érte, most rajtam a sor, hogy tudok-e tanulni, mint Te. De ma jó kislány voltam Papa és nem rohantam. Alázatos és befogadó voltam a mai nap csodáira.
Ó, de nagy szükség lenne rád nekem, nekünk!
Nyugodj békében!
szöveg Kopiári Nelli
kép Töreky Ákos
emtévé
