NEMES MÁJVIRÁG Hepatica nobilis kép Zsoldos Árpád emtévé

Read more

Fölösleges azon törnöd a fejed, hogyan fogadod majd a halált. Beletörődéssel, vagy harcolsz ellene végső erődig. Mivel ez nem csak rajtad múlik. Mert nem tudhatod, a halál milyen alakban jön el érted, s a sors, milyen lehetőségeket ad hozzá neked. Harcolhatsz, vagy békében elmehetsz, esetleg hosszú, kínos szenvedés vár rád. És azt sem számít, hogyan […]

Read more

Az ember gyakorlatilag mindig egyedül van testbe zárt lélekként. Egyedül születünk, és egyedül halunk meg. De az egyedüllét sokféle lehet. Lehet kellemes, feltöltődést hozó, lehet elmélyülést segítő, vagy helyzeteket tisztázó. És lehet kellemes énidő, amikor önmagamra figyelek, hogy utána, másra jobban tudjak. De van magányos egyedüllét is, amikor az ember elveszettnek érzi magát, azt hiszi […]

Read more

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben […]

Read more

Sok kétely és bűn a halálba láncol, de soktól néha már szabadulok. Kunyhóm falán az ősz mosolya táncol, barátaim a fák s a farkasok. Az utak, melyek innen szertefolynak, erdőmön túl az égre fölhajolnak s minden virág, fű, óra, cserje, kő egyetlen, boldog, nagy jelképbe nő s annak fényébe szőve éjszakám istent szívembe lopja a […]

Read more

Hát hogyne! Mindenképp. Most, hogy már szinte mindenkit elért az infó a klímaváltozás kapcsán, miszerint az ENSZ meg az Európai parlament is kijelentette, visszafordíthatatlanná vált a folyamat, és szép csendben – vagy kevésbé csendben – de ki fogunk múlni, mint a mamutok. Csak most ez nem korlátozódik egy fajra, a történet globálisan érint mindenkit. Ha […]

Read more

Ha egy hideg téli estén lesz két tétlen perced meleg teát szürcsölgetve a fotelben, hagyd, hogy a tudatod kilépjen kicsit a testedből, és képzeld el, milyen lehet a világ, amit ismersz, egy egészen más szemszögből. Hunyd be a szemed, és lásd, ahogy a kopott szőnyeg helyén májusi pázsit serken nárciszokkal, a szekrények tölgyfákká, a könyvespolcok […]

Read more

Ha három madár lennék, látnám magam felülről, amint magam után repülök. szöveg Sándor György emtévé

Read more

Pár asszony a Rét tetejére indult csónakon. Az ottani ligetekben sok a gomba, azt mentek szedni. Pár kisebb gyerek is volt velük, kiket nem akarták a nagyobbakra bízni. Az egyik kicsi Kúti leányka, kit Borkának hívtak, ott ült az anyja ölén. Kifelé lesett, nézte a vizek, s bokrok lakóit. Minden jószágot összeszedett, nevelgetni akarta, mint […]

Read more

A hajnal terjengő ködfala, csak nagyon lassan, óvatosan oszladozott. A szürkén magasodó fák, fenn a domb tetején, oly méltóságteljesen bontakoztak ki a felhőszerű párából, mintha illetlenségnek vélték volna megmutatni önnön valójukat, a komótosan kelő Napnak. A házam ajtajában, a nedves falnak dőlve álldogáltam, fázósan figyelve, hogy bontakoznak ki a kert formái, a színek hogyan nyernek […]

Read more