Minthogy belőle egyéb nem maradt, szeretem, ami körülötte volt, a kispárnát, melyre feje hajolt, karperecét, elárvult tárgyakat, a kulcsot, mely hozzá vitt, távolabb erdőket, városokat, úti port amit együtt vertünk fel, a mosolyt, mely szívéből a szemébe szaladt mikor festették: – nem pótolja, de az egész világ tele van vele, s most tudom csak igazán, […]

Read more

Utak… És megint az utak. Úgy futnak velem, akár elmúlt, vagy jövendő életek. Mert lássuk be, ahogy az utaknál, ugyanúgy az életek között, is léteznek párhuzamok. Vannak könnyű és nehéz, göröngyös vagy sima életek, és utak is. De persze ez nem ennyire egyszerű. Olyan inkább akár egy nap, itt a caminón. Elindul az ember, és […]

Read more

Nem lehet betelni a fülöpházi buckákkal és szikes tavakkal… Annyit írtam már a hajnali kristályszőnyegről, a minden fűszál tetején pihenő, gyöngyfátyolba öltözött tündérszerű szitakötőkről, a dermedt pókokról, akik már este kivetették hálóikat, hogy kábult, még kissé tétova röptű rovarokat fogjanak reggelire. A mező ősziesedő illatait, a búbos banka énekét, a csorda kolompjának felcsendülését sajnos nem […]

Read more

Az ősz kezdetét egy száraz falevél zizzenő pörgése jelezte éjjel az úton. Pont Földvár és Szárszó között. Haladunk nyárból a télbe, végletes időkerékben. Hullám csókólja a partokat. Melegebb kabátot öltünk magunkra, legbelül őrizve az örök tavaszt. kép Edit Álomvilága emtévé

Read more

Hozzávalók a tésztához 20dkg finom liszt 10 dkg hideg vaj 1 nagy csipet só 1 ek tejföl 2ek. hideg víz 1 felvert tojás a kenéshez (én ezt elfelejtettem) Hozzávalók a töltelékhez 3 nagy zöldalma 60 dkg sütőtök 1 tk őrölt fahéj 1/4 tk szerecsendió 1/4 tk só 3 ek liszt 1/3 csésze barna cukor 1/5 […]

Read more

Szerelmes karolópókok meghitt pillanatának lehettem tanúja az ártéri bozótos rejtekében. A nőstény puha érintésével csábította a hímet az érzékiség ösvényére… … mondaná a költő vagy az Animal Planet narrátora, de én azt mondom: végre egy képkockába sodort az élet egy nőstény és egy hím alakoskodó karolópókot (Ebrechtella tricuspidata), így remekül látszik, mennyire kifejezett az ivari […]

Read more

Felmegyek a hegyre, könyvvel vagy anélkül, a forrásból vizet hozok, megkapálom a krumplit, az epret vagy a szőlőt. Ha valaki nézne, azt mondaná, a világ legszorgalmasabb embere vagyok. Pedig játék. Nyáron homokvárat építek. Nemigen akarok hasznot abból, amit teszek, legtöbbször nincs is belőle. A jövőre nemigen gondolok. Nincs rá fantáziám. És ez az, amit klasszikus […]

Read more

A történet szülinappal, meg bakancslistával, meg ajándékkal kezdődik. Ajándék Tandemugrás… …hát na! Választhattam, kozmetikai ránctalanítás és ugrálás között. Nem volt kérdés, szeretem a ráncaim és vonz a magasság. Ugrok! Igazából vegyes érzelmekkel közeledtem a téma felé, mert ugye izgulni illik. Hát izgultam illedelmesen. Na, ez a rész nem érdekes. Mindennapi. Viszont gyorsan térjünk a fellegekbe! […]

Read more

Pillanat Lélegzet Zuhanás Életrobbanás Eszmélet Milyen jó a létezés naplementétől sikoltó ereje. Tested repül a semmibe. Minden tökéletes Már elhagyott, még várakozó idő egyazon. Csak neked adatott Kezedben tartod, de nem irányítod. Játszol vele Kacagva földre ejt Most tanulod Egy pillanat minden. Egy helyre vezet Hitted csak magad vagy, miközben féltve karoltak át ölelő kezek… […]

Read more

Egészen fantasztikus látvány volt, ahogy ez a nagyon apró, fiatal borostyánkőcsiga egy pókfonálon egyensúlyozva haladt két növény között, a kép elkészültekor épp átfordult, mintha csak be akarta volna gyűjteni a még megmaradt, egyetlen harmatcseppet. kép és szöveg Újvári Zsolt emtévé

Read more