HAJNALI NYÁJ A VADONBAN
Először a ködből, csak kolomp hangja hangzik,
És erre a sűrűből éles ugatàs felel,
Egy birkanyáj s a kutya lép át a keskeny ösvényen,
Majd komótos lassan, a homályba vesznek el,
Halk bégetésük, még távozóban hallik,
És patáik lépte, a harmatos fűven oszlik el,
Ahogy a nap száll a köddel együtt a rétek felett..
Reggelire a nyáj, szétszéledve megáll,
S már csak legelésük zsengése harsog fülembe
És a dombok közt távolban, a juhász, botjára támaszkodva áll…
Nincs túl sok különbség a Bakony és az itt között,
Hisz szúrós illatuk az orromba száll, akár Szőc lankái között…
2016. Október 29.
kép és szöveg Régeni János
emtévé
