Keresem az életem fonalát
Leejtett szálakat felveszek
Összekötöm az elttépetteket,
elveszett helyére másikat teszek.
Színekbe fésülöm
Lágyan közé fekszem
Beterít.
Nem fáj.
Emlék szál meghasít.
Fonja az élet
Lassan összeáll
Jelen a múlttal keresztbe álmodik
egy színpadon.
Mivé lesz, nem tudom
Fonalak közt félve lépdelek
Megsebezni senkit nem merek
Félre állok
Figyelek
Rend van
Szín, színre tapad
A végén, maguktól,
helyüket tudva
Gombolyagba tekerednek
szöveg Bélay Krisztina
kép Katerina Plotnikova
emtévé
