Unalmas?
A világunk nem egy 3D-s szerepjáték ahol minden pillanatban történik valami izgalmas vagy kétségbeejtő, amivel harcolni lehet.
Egyébként meg de.
Ha egy picit képes vagy másra is figyelni magadon kívül, és nem vagy turbó sebességre kapcsolva, akkor egy kalandjáték szereplőjévé válhatsz, csak az elvárásrendszeredet kellene a valósághoz igazítani. Ezt azt jelenti, hogy nincsenek elvárásaid, annak örülsz amit épp látsz magad körül, akár növény, akár állat.
És ne kérdezd meg miért nem mozog, és van-e más színben.
A valós időben és valós térben történő folyamatok a saját tempójukban, a saját időkódjukkal történnek, és nem írányíthatóak arra, hogy azonnal sikerélményed legyen.
Persze ha rombolni akarsz, és ez boldoggá tesz, akkor igen, de ezt ne nevezzük intelligens megnyilvánulásnak.
A virtuális világ elég rendesen fölborította a valós idő érzékelését az emberekben. Ma már senki sem akar energiát ölni a dolgok, és folyamatok megfigyelésébe, sem arra, hogy megismerjen valamit.
Minek tenné, mikor minden fönt van a Google-on. Ránézel, és azt hiszed ismered.
De nem ismered.
Ismerni valamit akkor lehet, ha részleteket is tudunk róla.
Minél több részlettel ismerkedsz meg, annál többet tudsz megfigyelésed tárgyáról, vagy alanyáról.
E nélkül nem lehet a Földi létben részt venni.
Vegetálni lehet, egy hamis tudattal, ami nélkülözi a legalapvetőbb felelősségérzetet, amivel viszonyulni kéne az összes többi élőlényhez, de ezt ne nevezzük felelősségteljes emberi létnek.
Az ember nem azért él a Földön, hogy elpusztítsa azt, mint egy rákos sejthalmaz a gazdatestet.
A Földi lét gyönyörű és színes.
Mind formáiban, mind megnyilvánulásaiban rendkívül gazdag és fantáziadús.
Tanuld meg észrevenni!
Legyen türelmed a megfigyeléshez. Sokat segít a belső csönded kialakításában, ami nélkül szintén nem lehet tartalmas életet élni.
szöveg Pálfalvi Dorottya
kép Somlai Tibor
emtévé
