Az apropó Pálfalvi Dorottya A MOCSÁR SZÉPE című színdarabja, amely a Madarszínház első bemutatója.
Gyerekdarab de mégse.
Csakúgy, mint az író összes többi meséje, érthető és szerethető minden korosztály számára.
Igazi családi színház, ahol mindenki jól érzi magát, a szereplők és a közönség egyaránt.
Az üres teret hamar megtölti a színre lépők játékossága, akik élik a szerepet, azt is mondhatnánk, fürdenek benne.
emtévé Miért pont egy gyerekdarabbal nyitottatok?
Pálfalvi Dorottya Van egy nagyon kedves barátnőm, aki rendezvényszervezőként hosszú évek óta rágja a fülemet egy gyerekelőadásért. Korábban volt több gyerekműsorom is, de mivel imádom a változásokat, állandóan keresek valami új megnyilvánulási formát. Engem nem lehet semmilyen kategóriába besorolni, mert versesköteteim ugyanúgy megjelentek, mint meséim, vagy nagyon komoly hangvételű filozófiai könyveim. Mindig azzal foglalkozom, ami épp érdekel. A gyerekdarab kiváltó oka, egy elképesztően rossz gyerekelőadás volt, ami ráadásul interaktív módon igyekezett bevonni a nemlétező történetbe a közönséget. Az előadás kábé a tizedik percben botrányba fulladt, amiből aztán csak baromi nehezen vergődött ki a társulat. Furcsa módon ez inspiratívan hatott rám, és azt mondtam, na jó, akkor most írok egy olyan gyerekdarabot, ami leköti a gyerekeket.
emtévé De ez a darab a felnőtteket is leköti.
Pálfalvi Dorottya Persze, sok áthallás van benne, csak a kicsik máshol nevetnek, mint a felnőttek. De ez nem baj.
emtévé Elég érdekes témát és helyszínt választottál a darabhoz.
Pálfalvi Dorottya Imádom a természetet, az állatokat, a növényeket. Jópár évig dolgoztam a televízióban szerkesztő-rendezőként, két természetfilm sorozatom futott Terepjáró és Zöld posta címen. A természet szeretetére, elfogadására nevelés borzasztóan fontos feladata minden alkotó embernek. Az, hogy milyen lesz a világhoz és egymáshoz való viszonyunk, alapvetően összefügg az élővilághoz, az állatokhoz való viszonyunkkal. A vizes élőhelyeket különösen szeretem, én magam is egy láp szélén élek, ahol a mesehőseim, a fecskefarkú szender és a vizinövények is. A szender a kedvenc lepkém. Olyan cuki, kis dundi lepke, picit hasonlít a kolibrira.
emtévé Mi alapján castingoltad a szereplőket?
Pálfalvi Dorottya Amikor írok, látom magam előtt ki hogy néz ki, milyen karakter, és ehhez keresek színészeket. Néha a véletlen is közrejátszik. Amikor évekkel ezelőtt, életemben először találkoztam a Hang nevű hangszerrel, azonnal beleszeretettem, és azt gondoltam csodálatos és különleges hangzású aláfestése, része lehetne egy színdarabnak. Amikor a mocsarat írtam, megint eszembe jutott, de nem ismertem senkit, aki játszott volna Hangon. A véletlen – amiről tudjuk, hogy nincs – a kezemre játszott Christian Clausen személyében, akit, lévén utcazenész, szó szerint azt utcán, illetve a Káptalantóti piacon fedeztem fel a magam számára. Az külön vicces volt, hogy nemcsak vele, de még az édesanyjával is régóta ismerjük egymást, csak én nem tudtam, hogy Chris zenész. Eredetileg a teknőc csak egy epizód szereplő lett volna, de Chris hihetetlenül izgalmas színpadi egyénisége, és játékossága nagyon gyorsan főszereppé avatta a háttérfigurát. Sandra Martin Pavon, aki az egyik gyönyörűséges virágot alakítja, az ő révén került a produkcióba, Spanyol színekkel élénkítve az amúgy is színes előadást.
emtévé Akkor a próbák nemcsak magyarul folytak?
Pálfalvi Dorottya Nem, három nyelven magyarul, angolul és néha spanyolul, meg az általam nagyon kedvelt nemzetközi mutogatós, táncolós beleérző stílusban sok-sok nevetéssel fűszerezve. Szándékosan alakítottuk így, hogy egy kicsit világon átívelő legyen. Számomra nagyon fontos, hogy az élővilágot nem választják el mesterséges határok, és a darab a szabadság, a változás elfogadásának üzenetét hordozza. A szereplők huszonévesek, tele friss emergiával, és korlátok nélküli világjáró szabadsággal. Ők az a nemzedék, akik egy telefonnal és egy hátizsákkal bátran nekiindulnak a világ fölfedezésének, és megoldják az életüket akárhol vannak. Ezt a fajta félelem nélküli szabadságot nem lehet megírni, ezt csak érezni és éreztetni lehet, és belőlük üdítően árad. A darab egyébként észrevétlenül tele van filozófiai mélységű gondolatokkal, csak igyekeztem mulattató stílusban megfogalmazni őket.
emtévé A hernyó a darab elején, nem nagyon rojong változásokért.
Pálfalvi Dorottya Nem, és ebben hasonlít a mai fogyasztói társadalom képviselőire, csak enni, és enni, és annyit látni a világból, ami épp az orrom előtt van. Esze ágában sincs változni, amíg minden ehető előtte. De a változást senki sem kerülheti el, sem a hernyók, sem mi emberek.
emtévé Dögei Mátyás, a hernyó, az operettszínház fiatal tagja.
Pálfalvi Dorottya Igen, és itt rendhagyó módon nem énekel. Illetve egyszer mégis, egy picit, de ez maradjon meglepetés. Matyi és Chris állatokat játszanak, a lányok pedig virágokat. Talján Violetta a vizililiomot alakító ifjú színésznő olyan elementális erővel van jelen a színpadon, annyira impulzív, olyan jól mozog, hogy ennél jobban nem is lehetne megvalósítani ezt a szeleburdi figurát, aki mindig jót akar, de ezzel folyamatosan a többiek agyára megy. Matyi pedig a lomha kövér hernyóból nagyon szép ívű játékkal éli meg a lepkévé válás nehéz lelki és fizikai változását.
emtévé És a virágok?
Pálfalvi Dorottya Mindenki, amellett, hogy nagyon tehetséges, egyedi és izgalmas karakter. Nem akartam a darabban díszleteket használni. Szeretem az üres tereket, és szeretem amikor az emberek fantáziája kitölti. A Madarszínház egy utazó társulat. Amikor utcaszínházaztam, gyakorlatban megéltem a különféle helyszínek okozta díszletezés nehézségeit. Így, az ott szerzett tapasztalataimat elegyítettem a kőszínházas tapasztalatokkal, és ebből hoztam létre, az üres terekben is működő előadásokat. A díszlet, adott esetben lehet jó háttér, de alapvetően mégis a színészekre figyelsz az előadás alatt. Ez egy hatszereplős darab, és szinte mindenki mindig színen van. Látványos és folyamatosan mozgatható, hullámzó jelmezeket terveztem, a szereplők is folyamatos mozgásban vannak, a zene és a ritmus váltakozva hullámzik, ami mind leköti a figyelmet. És persze nem utolsó sorban az előadás minden szereplője lenyűgöző átéléssel van folyamatosan jelen, ami egyenértékű szereplővé tesz mindenkit, aki csak részt vesz az előadásban. Radics Réka, és Pál-Kovács Nóra is kapott egy-egy magánszámot, ahogy Sandra is. Mindenkinek van egy kis kiragyogási lehetősége, ahol megmutathat egy picit többet magából, de közben a folyamatos jelenlétével is kitűnik mindenki.
emtévé Hogy zajlottak a próbák?
Pálfalvi Dorottya Fergetegesen jó hangulatban, végtelen egymásra figyelésben, szeretetben. Hihetetlenül jó, inspiratív közösséggé váltunk az elejétől fogva, és aki picit később kapcsolódott be a próbafolyamatba, az is úgy illeszkedett be azonnal, mintha végig ott lett volna. Olyan szinten inspiráltuk egymást, hogy a beszélgetések közben egyikünk elkezdett egy mondatot és a másik fejezte be. Én rettenetesen élveztem minden pillanatát, de szerintem mindnyájan így voltunk vele.
emtévé A bemutató a MOHA Mozdulatművészek Házában volt.
Pálfalvi Dorottya Igen, és nagyon boldoggá tett, hogy Pálosi Istvánék gyönyörű szellemi műhelyében készültek a felvételek is a filmhez, aminek a lehetőségéért külön köszönet illeti őket. Olyan ihletett, és művészettel áthatott az a tér, hogy öröm volt belépni a játéktérbe.
emtévé Hogy fogadta a közönség az előadást?
Pálfalvi Dorottya Úgy ahogy vártam. Ott nevettek, ahol akartuk, hogy nevessenek. Kell ennél több?
